Vámügyintézés 2020-ban
A vámügyintézés egy rendkívül összetett feladat, nagy tapasztalatot és sokrétű jogi ismereteket igényel. Az Európai Unió 1968-ban hozta meg az első olyan rendeletet, amely egységesen kezeli a közösségbe érkező áruk megvámoltatását. Ennek célja az volt, hogy könnyebb legyen az európai vállalkozásoknak a kereskedelem, illetve, hogy szabályozott módon védje az itt működő cégeket.
A vámuniót úgy kell elképzelni, mintha a tagországok vámhatóságai egyetlen hatalmas szervezet lennének, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, ugyanazokat a törvényeket és előírásokat kell betartaniuk.
Az importra érkező termékek esetében a fő szabály, hogy azok összértéke alapján határozzák meg a vám mértékét, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy milyen célból érkezik egy tagországba a szállítmány. Más értékhatár vonatkozik például a házasságkötés, vagy a magáncélból rendelt áruk esetén.
Az sem mindegy, hogy magánszemélytől érkezik egy csomag, vagy külföldi székhelyű kereskedőtől. Például, ha egy rokon küld ajándékot az itt élő családjának, akkor a 2020-ban hatályos jogszabály szerint 45 euró értékig nem kell vámot fizetni. Ha viszont Magyarországra egy cégtől rendelünk valamit, akkor az összeghatár már csak 22 euró.
Vámügyintézés kereskedőknek
Természetesen nem a magánszemélyeknek érkező, vagy az általuk feladott áruk mennyisége adja a vámügyintézés nagyobb hányadát, hanem a kereskedők által lebonyolított szállítmányozások. Az esetükben a beérkező, és az exportra szállított termékek tekintetében is jellemzően meg kell fizetni a vámot. A törvények szerint minden olyan vámárut be kell jelenteni a vámhatóságnak, amely átlépi a vámhatárt.
A vámügyintézés a következő lépésekből áll: vámeljárás (amely lehet egyszerűsített is), vámvizsgálat, vámbiztosíték nyújtás, vámfelügyeleti ellenőrzés, vám (és egyéb adók, áfa) megfizetése. Mint látható, a folyamat nagyon összetett, ezért mindenképpen érdemes szakértő segítséget igénybe venni vámügyintézés során.
