A vegyiparban és a mindennapi gyártási folyamatokban keringő anyagok mögött mindig meghúzódik egy kritikus dokumentum, amelyet a szakma csak SDS néven ismer. Amikor felmerül a kérdés, hogy meddig érvényes egy ilyen igazolás, a legtöbb laikus egy konkrét lejárati dátumot keres a papírokon, hasonlóan az élelmiszerek szavatossági idejéhez. A valóság azonban ennél sokkal izgalmasabb, ugyanis a szabályozás szerint egyetlen biztonsági adatlap sem rendelkezik előre meghatározott lejárati idővel. Nem létezik olyan szabály, amely kimondaná, hogy két vagy öt év elteltével a dokumentum automatikusan érvényét veszti. Ehelyett az érvényesség fogalma egy folyamatosan változó, dinamikus állapothoz kötődik, amelyet a tudomány fejlődése és a jogszabályok módosulása diktál. Egy biztonsági adatlap addig tekinthető érvényesnek és hatályosnak, amíg a benne szereplő információk pontosan tükrözik a benne leírt anyag valós tulajdonságait és a rá vonatkozó legfrissebb törvényi előírásokat. Ez azt jelenti, hogy ha egy anyag összetétele vagy besorolása harminc évig nem változik, és a törvények sem módosulnak, az adatlap elméletileg évtizedekig érvényes maradhat, miközben egy új tudományos felfedezés miatt akár napokon belül elavulttá is válhat.
